

Ívfény Múzeum
Tárgykör


Főképpen az elektromos ívfény-világítás legkorábbi szakaszát mutatja be, nagyjából 1860-tól az első világháborúig. Az ezt követő időszakban az izzólámpák kiszorítják a bonyolult, napi karbantartást igénylő ívlámpákat.

A múzeum témakörébe tartoznak még a hajóvilágitási, és morse jeladás eszközei, a műtermi világítás gépei, és a vetitőgépek. Az ívfény technológiát azonban alkalmazták a rádióadásoknál is: ez a szikratávíró. A világ legelső hangszórója is ezen a princípiumon alapult még a múlt századforduló előtt, ezt is megtekinthetik a látogatók. Az orvostudományban is szerepet kapott az ívfény: nemcsak a napfény pótlására, de az elektroforézis készülékek révén. Ilyen készülékek is vannak működésképes állapot- ban a múzeumban. A mikroszkópia is alkalmazta az ívfényt, e témakörből is vannak tárgyaink. A kiállítás körüljárja az ívfényt: áramfejlesztőivel, mérőeszközeivel, műhelyfelszerelésével, szénbetéteivel, irodalmával stb.












